Egyes adatok szerint válások 71 százalékát kezdeményezik a nők, és az elmúlt 50 évben öt-hatszorosára nőtt az elváltak száma.
Sokan azonban még azzal sincsenek tisztában, hogy a válást nem kell mindkét félnek egyformán akarnia, mert ha a házasélet „helyrehozhatatlanul megromlott“, a bíróság szétválasztja a feleket.
Egyoldalúan megindítható válóper…de!
Egy bontóper első iratbeadása a felperesnek első llletékként 12 ezer forintjába kerül, ennyi illetéket kell lerónia, hogy meginduljon az eljárás.
Erre már akkor szabad sort keríteni a igazságügyi családjogi mediator, igazságügyi közvetítő előtt sikerült egyezséget kötni a válás, vagyonmegosztás részleteiről.
Tanácsadás nélkül ne fogjunk válás, vagyonmegosztás perhez – csak veszíteni lehet vele és rajta.
A vagyonmegosztási pereknél: az itt igényelt szakértők már pénzbe kerülnek.
A felek maguk is felkérhetnek egy-egy hozzáértőt,szakértőt s ez nem haszontalan.
Hazai 2008.-as piaci tapasztalat n.140-250.000ft szakértői munkadíjakat ismer.
Hazai 2008.-as piaci tapasztalat n.140-250.000ft szakértői munkadíjakat ismer.
A munka díját perben kirendelt igazságügyi szakértőnek a kérő félnek kell megelőlegezni, a per teljes költségét pedig a két fél között osztja meg a bíró az eljárás végén.
Ha a házastársak nem tudnak a vagyonról megegyezni, a házastársi vagyonközösség megosztásáért pert indíthatnak, de ez esetben a követelt vagyon 6 százalékát illetékként be kell fizetniük.
Közös tulajdon esetén az egyik fél kifizetheti a másikat, de ha erre nincs pénze, és nem sikerül megegyezniük, akkor elárverezhetik a közös ingatlant, ez azonban általában áron aluli értékesítést jelent.
Piaci tapasztalat,hogy az ügyvédek a vagyonmegosztás vitás eseteit 180–250 ezerért vállalják, de az ügyvéd óradíja, a tárgyalásonként fizetendő összeg nagyon változó, és sokszor n.25.000Ft-n.60.000Ft/ügyvédi óra számítanak fel. Előfordulhat tárgyalásonként 50-90 ezer forintot, számolnak el.
Ügyvédi törvény szerint „megegyezés kérdése”, hogy mennyibe kerül az ügyfélnek a válási procedúra.
Tény,hogy a komoly és több embert foglalkoztató irodákat meg kell fizetni.
Gyerektartásra az apa, vagy az anya jövedelemének 50 százalékánál többet nem lehet kérni.
A bíróság egy gyermek után rendszerint a fizető szülő jövedelmének 15–25 százalék között állapítja meg a tartásdíjat.
Több gyerek esetében (főként, ha más kapcsolatból születtek) eltérő mértékű összeget is megállapíthatnak, tekintettel a gyerek szükségleteire, illetve az őt nevelő anyagi helyzetére.
A gyermektartásról nem lehet lemondani, és a bírósági ítélet kihirdetése előtt is, előzetesen is végrehajtható, hiszen a gyermeket addig is el kell tartani, amíg ezek a – sokszor évekig elhúzódó – perek tartanak.
A felek abban is megegyezhetnek, hogy a fizetésre kötelezett egy nagyobb összeggel, vagy ajándékkal váltja ki a rendszeres tartásdíjat, például lakást irat a gyerekre.
Ilyenkor a bíróságok megvizsgálják, hogy van-e megfelelő fedezet a gyermek folyamatos eltartására.
Gyakori,hogy egyik szülő, hogy minimálbéren van bejelentve, csak azért, hogy megússza kevesebb gyermektartással,
de a környezettanulmány és a per során felmerülő tények, kérdések általában tisztázzák, hogy milyen a szülő valós anyagi helyzete és ennek megfelelően állapítják meg a fizetendő összeget.
de a környezettanulmány és a per során felmerülő tények, kérdések általában tisztázzák, hogy milyen a szülő valós anyagi helyzete és ennek megfelelően állapítják meg a fizetendő összeget.
Konkrét ügyekben hívja: 06-302-164-102 , vagy jelentkezzen be adataival az
ugyfelek@index.hu e-mailen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése